Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
6
7
8
9
10
12
13
14
15
16
17
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Tapolca Város Önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt „Határtalanul!” Kárpátaljai Szolidaritási programban 2 400 000Ft vissza nem térítendő támogatást nyert. A projekt célja a határon túli magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővítése, a határon átnyúló kapcsolatépítés, segítségnyújtás. Partnerintézményünk az Aknaszlatinai Szent Anna Óvoda.

Tapolca Város Önkormányzata a „Testvértelepülési programok és együttműködések” című pályázati kiírásra benyújtott TTP-KP-1-2021/1-000213 azonosítószámú pályázaton
2 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el a „Találkozó a Ruzinovi (Főrév) búcsún” program megvalósulása érdekében.

A projekt célja a határon túli magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővítése, a Bratislava-Ruzinov városrész és Tapolca közötti testvérvárosi partnerség erősítése.



 

A több mint 18 ezer lakosú város, a róla elnevezett medence közepén, ősi közlekedési utak csomópontjában, a síkságból kiemelkedő alacsony hátságon fekszik. Az új kőkor óta lakott hely. Először 1182-ben említik írásban, Topulza néven. Szláv eredetű nevét valószínűleg az itt fakadó meleg vizű forrásokról kapta. Királyi adományozások során a helység már 1217 előtt Turul ispán birtoka lett, aki a Templom-dombon alakította ki gazdasági központját és kegyúri templomát. Nagy Lajos 1378-ban kelt adománylevele a települést mezővárosként említi. A XIV. század végén a városlődi karthauziak építettek erődített kolostort ugyanitt. A mohácsi csata után a török portyázók, Szapolyai János és Ferdinánd király seregei felváltva pusztították a települést. A XVII. sz. közepén Széchényi György veszprémi püspök újjáépíttette a várat, palánkkal vette körül a mezővárost és hajdúkat telepített le. Az erősséget végül a XVIII. sz. elejétől kezdték lebontani, köveiből emelték a templomot, plébániát, de a lakosság is hordta építkezéseihez. A XVIII. század második felében sorra alakultak a céhek, bognárok, kádárok, szabók, csapók, és nyerték el privilégiumukat. A város fejlődése különösen a XIX. századi vasútépítkezések után indult meg. Ennek során a környék gazdasági, különösen borászati központja lett. A század végén elvesztett városi rangját 1966-ban kapta vissza. Ekkor települt ide a környező bauxitbányák igazgatósága, ami modernizálódását nagyban előmozdította.

Kisapáti felől jövet a Szent György utca, majd az Arany János utca visz a város történelmi központjába, a Templom-dombhoz. Az itt álló plébániatemplomot még Turul ispán emeltette a XIII. sz. első felében, erre utal a déli oldalán levő román stílusú ablak is. A XV. sz. elején építették a karthauzi szerzetesek a gótikus, keresztbordás mennyezetű szentélyt, amelynek déli külső falán Szent Kristóf freskójának töredéke látható. Ez utóbbin Szent József alakjában Zsigmond király ismerhető fel. A török idők alatt megsérült templomot Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1756-57-ben építtette át barokk stílusban. Homlokzatát Szt. István és Szt. Imre fülkeszobrai díszítik. Északi oldalához az irgalmas nővérek rendháza és óvodája kapcsolódik, amelyet Ranolder János püspök építtetett 1872-ben.

A templommal szemközti iskola helyén állt az egykori vár, benne a karthauziak rendházával. Falai ma megmagasítva láthatók. Az alatta levő római kori alapfalon áll Marton László Múltunk című alkotása. Az iskola északi végénél tárták fel a XVII. sz. közepén kibővített vár kapuját, előtte a mély farkasveremmel, amely felett a felvonóhíd állt. Szent István itt látható, bizánci ihletésű szobrát Raffay Béla készítette 2000-ben. Az iskola udvarán megtalálták Turul ispán XIII. századi birtokközpontjának épületmaradványait is. A szomszédos Kántorház (Templomdomb 8.) egyben a Dunántúl egyik legrégibb népiskolai épülete volt. Falai között tanulta a betűvetést Batsányi János is. Ma a Séta egy régi iskolában című kiállítás ad ízelítőt a múlt oktatásáról. Nyitvatartása: hétfő kivételével minden nap 9-16 óráig (tel.: 87/412-246). A múzeummal szemben van a plébánia barokk stílusú épülete. (Csobánc u.1.) Tóra néző szép, oromfalas homlokzata előtt áll Nepomuki Szent János szobra.