Ismét eltelt egy esztendő, amelyet ki-ki lehetőségei és akarata szerint búcsúztatott.
Valamennyien elgondolkodtunk az elmúlt év eseményeiről, nyereségeiről és veszteségeiről, sikereiről és kudarcairól, örömeiről és bánatairól. Bizonyára több-kevesebb valamennyiönk számára jutott valamennyiből. Az elmúlt esztendő értékelése során egy Önkormányzat számára mindig első kérdés, hogy hogyan fejlődött a település. Ilyenkor mindig arról beszélünk, hogy milyen beruházások, építkezések történtek, hány milliót és honnan sikerült előteremteni, hogyan működtek intézményeink. A 2008-as esztendő Tapolca történetében ismét a fejlődés, a gazdagodás, a szépülés volt a jellemző. Erre a folyamatra bénítólag hatott Ács János Polgármester halála, amely nem csak 2008. évet zárta, hanem egy az Ő nevével fémjelzett korszakot is. Hála és köszönet érte! A sajnálatos esemény még talán jobban ráirányítja figyelmünket arra, hogy a pénzben mérhető fejlődésnél vannak sokkal fontosabbak is. Fontos, hogy jókívánságainkat elmondhassuk családtagjainknak, barátainknak, ismerőseinknek. Fontos, hogy egy kellemes és lakható kisvárosban, kedves emberek közt élhetünk, ahol ismerjük és megismerjük egymást.
Az ember sorsa saját cselekedeteitől függ. Tetteinek következményeitől bármennyire is szeretnénk nem tudunk megszabadulni. Ezért fontos, hogy magunkba szálljunk, ami nem is olyan könnyű dolog, mint azt sokan gondolják.
Hogy jól alakuljanak dolgaink az új esztendőben nekünk kell erőfeszítéseket tenni. Jó sorsunk nem attól lesz, hogy anyagilag jobban élünk, hanem ha megtettük kötelességünket, úgy lesz a lelkiismeretünk nyugodt.
Ekkor lesz számunkra boldog új esztendő.
Fontosnak tartom, hogy az új évben is nevezzük a rosszat rossznak, a közönségeset közönségesnek, a jót jónak.
Ne felejtsük el, hogy együtt, közösen nagyobb esélyünk van megoldani életünk gondjait, könnyebb váll a váll mellett haladva elhárítani a mindannyiunkra leselkedő gondokat, veszedelmeket.
Bizonyára lesznek nehézségeink, problémáink, amikkel közösen kell szembenéznünk, de merjünk álmodni és bízzunk abban, hogy sikereinknek továbbra is együtt örülhetünk.
Végül engedjék meg, hogy egy népi köszöntővel zárjam gondolataimat.

„Itt állunk az új esztendő piros hajnalánál,
Vajon együtt leszünk még az alkonyatnál?
Ebben az újévben merre vezet életünk útja,
Tövisek közt, vagy virágok közt, csak Isten tudja.
Ő vezessen igaz úton minden egyes léptet,
Őrizze meg bútól, bajtól ezt a kicsiny fészket!
Adjon Isten mindnyájunknak víg kacagást, csengőt,
Adjon Isten mindnyájunknak boldog újesztendőt!”

Mindezen gondolatok jegyében kívánok a jó Istentől áldott, békés új esztendőt, Tapolca minden lakójának.

 

Sólyom Károly
alpolgármester

 

Tapolca 2009.január 01.