Sok nagy csatán, parádés asszón vagy túl, de a végső küzdelemben alul maradtál. Döbbenten és megrendülten állunk, keressük a szavakat. Próbálunk belenyugodni a megváltoztathatatlanba. Szalay Gyöngyi meghalt.

Itt születtél, itt éltél köztünk. Itt lettél vlágklasszis vívó, majd klubalapító edző. Minden sikered után hazatértél, sosem hagytad el a várost, amely mindig hálás lesz Neked ezért. Büszkék voltunk Rád, ahogyan Te is büszke voltál tanítványaidra, akik egyre szebb eredményekkel térnek haza a versenyekről.

A legfényesebb sikereid: 1995-ben világbajnoki ezüstérem, 1997-ben és 1998-ban vb-bronzérem. Hétszeres világbajnoki cím a magyar női párbajtőrcsapattal. Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje, Pro Comitau díj és Veszprém Megye Érdemrend. 1996-ban Tapolca városért kitüntetés.

Elvesztettünk egy nagy küzdőt, egy nagy sportolót, egy nagyszerű tapolcai embert. Akkor mentél el, amikor beteljesült régi álmod: megalapítottad saját klubodat, a Tapolca Vívóklubot. Ránk marad, hogy sikeressé tegyük, hogy méltó legyen az emlékedhez. Nehéz lesz nélküled. Hiányozni fogsz.

Nyugodj békében Gyöngyi!

Dobó Zoltán polgármester

Szalay Gyöngyit Tapolca város önkormányzata saját halottjának tekinti.