Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
3
5
6
7
10
12
13
14
15
17
20
21
22
23
24
30
befektetobarat_225px_k2.png

 

Testvérvárosi kapcsolatok

"A testvérkapcsolat két olyan település találkozása, melyek egyetértésben nyilatkozatot tesznek, hogy társulnak európai perspektívájú tevékenység, problémáik összevetése és baráti kapcsolataik mind szélesebb körű fejlesztése céljából."

Jean Bareth 
( Európai Települések és Régiók Tanácsa Párizs)

 

" Gyógyít, elringat, megnyugtat, megsimogat és megcsókol a finn táj, mint az édesanyád.
Nem beszél hangosan, de abban amit mond, éppen az van, amit hallani szeretnél."

Kodolányi János : Suomi a csend országa

Finnország az ezer-tó országa. Helsinkitől 180 km-re észak irányban, Häme megyében (Hämeen Lääni) fekszik testvértelepülésünk, Lempäälä. Tampere, mint kulturális és ipari központ helyezkedik el a közelében.. A település lélekszáma 20000. A lakosság számához viszonyítva igen nagy területen helyezkedik el a település. Központi részén található a Szent Brigitta templom, valamint a Harangtorony. Közelében található a hajókikötő. A központi részen üzletek, bankok, hivatalok találhatók.

A finnek őshazája az Ural - Baltikum tája, kb. 6000 évvel ezelőtt éltek itt, innen ered nyelvrokonságunk is. Hosszú ideig svéd és orosz fennhatóság alatt állott, 1917 óta független állam. Jelenleg a világ 15 leggazdagabb országa közé tartozik. A finn emberek végtelen szorgalmasak, igényesek környezetükre, sokat dolgoznak, de a hétvégét valóban a pihenésre, felfrissülésükre fordítják.

Lempäälä legismertebb üzeme a KATEPAL. Tetőzsindelyt gyárt, szinte az egész Európába szállít. Tökéletesen vízzáró, az idő viszontagságainak ellenáll, hézagmentes. Gazdag színskálával bír, összhangba hozható a környezettel a homlokzat sokrétű anyagával és színeivel.

Korszerű fémmegmunkáló üzeme PEKKA MOLIN. A fémmegmunkáló üzemben számítógépes vezérléssel dolgoznak a munkások, hihetetlen renddel, tisztasággal és munkafegyelemmel.

A finn iparra jellemző a fejlett elektronika. Mezőgazdaságában a gabonatermesztés, a zöldségfélék termesztése a jellemző, amit az éghajlati viszonyok megengednek. Fejlett a kézművesipara, illetve szövés és kötött-, hurkolt anyagok háziipari előállítása.

Jellegzetes a subaszőnyegre emlékeztető sűrű csomózással készített színes, mintás faliszőnyegük, ami eredetileg takarónak készült, manapság papírból is készítik, fali díszeknek használják "RYIJY". A finnek kedvenc színe a fehér, a kék, a sárga, amely egyben szimbólum is. A fehér a hónak, a kék a víznek és a sárga a virágoknak, illetve a napnak a színe.

Környezetükre és a környezetvédelemre nagyon odafigyelnek. A rend, a tisztaság, a precizitás jellemzi őket. Európai színvonalú a hulladékgyűjtésük (szelektált).

Oktatás

Az iskolára való előkészítést 6-7 éves korban az egyház végzi. Az óvoda nem kötelező. Az óvodai nevelésért a szülők fizetnek, szociális helyzetüktől függően. A Lempäälä-i óvoda korszerű foglalkoztató termein kívül rendelkezik egy mini úszómedencével, ahol a gyermekek úszni tanulnak. Az óvodában a gyermekeket az élet feladataihoz szoktatják, igazi kis konyhájuk van, ahol az óvó nénivel együtt főzik meg a teát, vagy az óvodás gyermeknek szeget, kalapácsot adnak a kezébe, amivel önállóan dolgoznak. A szülők a gyermekeket már délben elvihetik. Azok a gyermekek, akik nem igénylik a délutáni alvást azokkal foglalkozás folyik, akik igénylik az alvást, azokat altatják. Egy csoportban angol nyelvű oktatás folyik egész nap.

Iskolai oktatás

A finnek oktatási rendszere korszerű. Az alapfokú képzés tagozódása a következő: 1-3, 4-6, valamint a 7-9 évfolyamok. Majd utána következik a középiskola, illetve a szakképzés. A Lempäälä-i középiskola nagyon korszerű. Maga az épület megtervezése, a belső elrendezése praktikus és célszerű. Az iskola egy hatalmas teremmel rendelkezik. A tantermek, a laborok (kémiai, fizikai, nyelvi laborok) jól felszereltek, modernek.

Az iskola hatalmas tornateremmel rendelkezik (860 m2 alapterületű). A finnek anyanyelvként tanulják a finn nyelvet, a második nyelv a svéd. Később az angol és német nyelvet. Fakultatív nyelv a spanyol. Az iskolában az étkezés és tankönyvellátás ingyenes.

Egészségügy

A településnek van kórháza, jól kiépített egészségügyi hálózata. A korszerű információs hálózat segítségével a családtól hívható a központi ügyelet. Ott az ügyeleten felveszik a panaszt, a beteg így kaphat utasítást a mentő, illetve az orvos megérkezéséig. Már indulás előtt számítógépen megnézik, hogy eddig mivel kezelték a beteget. Az orvosi ellátás elég drága. A legegyszerűbb orvosi ellátás évi 3 alkalommal 50 márka. Lempäälä-ben korszerű öregek otthona működik. Kétféle ellátás van: rövid idejű ideiglenes, és állandó.

Sport, szabadidő

A finnek sportszerető emberek. Jól felszerelt konditerme van a városnak, ahová szívesen járnak a fiatalok és az idősebbek egyaránt. A város korcsolya és jéghoki pályával is rendelkezik. A finnek a hét végét valóban pihenéssel töltik. Szinte minden családnak van egy kis hétvégi nyaralója, pihenője (MÖKKI). A finn családoknál nem maradhat el a csónak és a szaunázásnak is külön szertartása van. Majdnem minden családnál megtalálható.

Szauna az északi népek gőzfürdője. A szauna kályha (KIUAS) felforrósított köveire vizet öntenek és ebből képződik a 100 oC-os gőz. Ebben a gőzben izzadnak, miközben megpuhult nyírfavesszővel csapkodják magukat. Ezután hidegvízben tusolnak, vagy megmártóznak. A finneket a szívósság, a kitartás, állhatatosság jellemzi (SISU). Szaunázás után fogyasztják a MAKKARA-t (sütött krinolint), majd SAUNAOLUT-ot szauna sört isznak.

Ünnepeik

Nagyon kedves ünnepük a Mikulás ünnep. JOULUPUKKI a Mikulás, aki a KORVATUNTURI - hegyen él. Segítői a manók TONTTU - k. JUHANNUS: Szent Iván napján a nyári napfordulón vagy annak a hétnek a szombatján (VI. 24.) hatalmas máglyát "KOKKO" -t gyújtanak, amelyet a tó partján, vagy a tenger partján gyújtják meg és ünnepelnek.


Stadthagen Németország északi részén található a Schaumburgi járás központja. Hannovertől 40 km-re Alsó - Szászország tartományában. Természeti szépségi, kellemes klímája kedvelt területe a turistáknak, kirándulóknak. A várostól nem messze található a "Steinhudar-meer" (Steinhuder - tó), ami szintén kedves kirándulóhely a látogatóknak. A várost 1222-ben alapították, majd 80 év elteltével a város "Grevenalveshagen" nevet kapta, 1356 -ban Grafen Adolf III. "Tom Hagen" névre változtatta a város nevét, 1376-tól Stadthagen. 1934 óta a Schaumburgi grófság középpontja.
A város méltán büszke régi szép épületeire. 1312-ben épült a gótikus stílusban a "Johanniskapelle" Johannis kápolna. A város vallási életének középpontja a "St Martinikirche" Szent Márton templom. Az egykori vízivár helyéne emelték a XVI. sz.-ban a mai VÁRKASTÉLYT, amely reneszánsz stílusú. A város piacterén található a régi Városháza épülete, amely reneszánsz stílusban épült, és ma is csodálatra méltó szép épület.

A díszkút a város egyik legvarázslatosabb része a Marktplatz és környéke. Üzletek, kávézók, vendéglők. Itt csodálhatják meg a tér épületeinek varázslatos homlokzatait, olyanok mint a mesebeli csodák. Csodálatos reneszánsz homlokzat a Marktplatz Piactéren.

Stadthagen jellegzetes építészeti stílusa a FAVÁZAS ÉPÍTKEZÉS, az ún. "Fachwert" építmények. A város egyik műemléklakóház 1544-ben épült faszerkezetes ház, amelyet ma is laknak.

A törzsgyökeres stadthageni lakosok önmagukat stadthagernek nevezik. A bevándorlók a stadthageniek. A város jelenlegi lélekszáma 23 000. Lakói vendégszerető emberek. Minden odalátogatót várnak és szeretettel fogadnak. Aki Stadthagenbe látogat élvezheti a város élettel teli, modern világát, és elbűvöli a középkor sajátos varázsa is. Favázas házai, vonzó óvárosa, bájos tájbeli fekvése és a sokoldalú szabadidős programkínálata alapján Stadthagen keresett lakóhely, vonzó idegenforgalmi célpont.

A város nevezetességei

A városháza a kúttal. Stadthagen önkormányzatának modern épülete, amely jól illeszkedik a régi épületük közé.

Múzeum.
Kastély, (1600) a kastély belső udvara, lépcsőzete. 
A mauzóleum (1623) a barokk kupolája, mennyezeti freskói. 
St. Martin templom (evangélikus) 
Piactér. Lakóházak új és régi az óvárosban 2500 férőhelyes (Festhalle) Kultúrterem.

Oktatás

Stadthagen egyik fő erőssége a képzési, továbbképzési lehetőségek. Az általános iskolarendszer mellett létezik egy szakmunkásképző központ, egy a továbbtanuláshoz átfogó kínálattal rendelkező járási iskola, valamint szakiskolák a következő területeken: öregek gondozása, üzemgazdaság, szálloda- és vendéglátóipar, technika.

Évente 1500 fiatal vesz részt a szakképzésben.

Stadthagen ipara, gazdasága

Jelentősebb ipari üzemek: - Kábelgyár.
- OTIS Lift és Mozgólépcsőgyár - a gyár világszínvonalú termékei náluk, Magyarországon is ismertek.
- B. Faure Autóüléstechnikai GMBH,.

Kedvező közlekedési lehetőségei miatt, a hannoveri befektetők számára is vonzó.

Úton: 13 km az A-2 autópályáig, kijárat Bad Nenndorf B-65 
Sínen, levegőben: 45 km a Hannover - Langenhagen repülőtérig 
Vízen: 7 km a Középnémet csatornáig

 


 

Este Tapolcától 650 km-re, gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el. Az osztrák határtól autópálya vezet a városig, az autóút 8-8,5 órás. Este-től Padova 14 km-re, Verona 72 km-re, Velence 69 km-re fekszik.

Csakúgy, mint Tapolcától Hévíz, Este-től nem messze található Abano Terme, a környék egyik híres fürdőhelye. A 18. 000 lakosú város hasonló adottságokkal rendelkezik, mint Tapolca.

A város gyökerei a történelem előtti időkből erednek. Az évszázadok folyamán gazdag kultúra fejlődött ki, melynek minden fontos momentumát és eseményét a történelem felöleli és dokumentálja. Fontos közigazgatási központ és római kolónia, továbbá egy eleven, lüktető szellemi központ a középkorban, képviselője a velencei kultúrának a reneszánsztól a barokkig.

Figyelemreméltóak a rendelkezésre álló történelmi bizonyítékok a város területén: az ó velencei nekropoliszok, a románkori Szt. Martin templom, a várrom, a városfalak, a paloták, főúri házak. Ezek becses jelei a múltnak, amit változatos képzőművészeti, kulturális és társadalmi élet jellemzett.

Este a környék ipari, kereskedelmi központja is. Itt található Európa egyik leghíresebb üvegüzeme, de mezőgazdasági gépgyára és kerámiaipara is ismert. Tapolcához hasonlóan a vulkanikus történelmi borvidék jelentős települése is. A fiatalok városaként is emlegetik, hiszen a diákok száma több mint 5. 000.

A testvérvárosi szerződés aláírására mindkét városban ünnepélyes keretek között 2001-ben került sor. A két város különböző kisebb-nagyobb küldöttségeinek és művészeti csoportjainak rendszeressé váló találkozásai töltötték meg a múltban, és reményeink szerint a jövőben is tartalommal a testvérvárosi kapcsolatot.

 


 

A Keleti és Déli-Kárpátok kanyarulatának nyugati irányba behúzódó bércei között helyezkedik el Zabola. Volt Háromszék megye területén. Most Covászna megyében.

A Berecki havasok lábánál terül el "U" alakú völgyben. Északi oldalon a "Hegymege" az Orbai patakkal , a déli oldalon a "Felszege" is az "Alszege", amelyen átfolyik a Zabola patak.

A község keleti részét a Berecki havasok koszorúzzák, melynek csúcsai 1000-1777 méter magasak: Ordastető 1000 m, Útvalasz 1206 m, Tisztabükk 1350 m, Zernye 1602 m, Lakóca 1777 m. Erdőben és vadban gazdag terület. A felszíni talaj: podzol talaj. A gabonafélék mellett jól megterem a burgonya "pityóka". A hegyekben a pásztorkodás ma is folyik. A falu környékén borvíz források találhatók Páván, Zabolán, Petőfalván.

A vidék éghajlatát a nyugati légáramlatok döntően befolyásolják. A téli hónapokban az Ojtosi - szoros irányából a szél dermesztő hideget hoz, hófúvást zúdít a Feketeügy völgyére. Ez a "Nemere" szél.

A monda szerint Zabola nevét a Zab - olja szóból származtatja (három testvér: Bod, Zab, Osd ólat építtetett a juhoknak. Így nevezték aztán Bod-olja - Bodola; Osd-olja - Osdola; Zab-olja - Zabola). A második monda szerint Zobor vitéz a környező erdőkben élő rablók megfékezésre, megzabolázására várat építtetett a hegy lábánál. Innen ered a település neve: ZABOLA. Zabola nagyon régen lakott terület. A XI. században már magyarok lakták. Erre bizonyíték a Páván és Petőfalván az ásatások során feltárt 192 sír és annak leletei.

A székelyek a XIII. sz.-ban települtek erre a vidékre. Zabolán tartott népgyűlésen (1466. I. 26.) Mátyás király utasítására az erdélyi vajda kimondja, hogy a székely közösségek szabadok.

Zabola történelmi múltjában meghatározó szerepet játszik a Basa, majd a Mikes család. A Mikes család kastélya ma is megtalálható a faluban. Orbán Balázs a Székelyföld leírása c. munkájában így ír a Mikes családról: "annak tagjait mindig a szabadság ügye mellett látjuk buzogni, olyannyira, hogy alig volt olyan szabadságharca hazánknak, amelyben egy vagy több Mikes ne játszott volna kiváló szerepet". Mikes György és Mikes Benedek az erdélyi fejedelmek idejében már ismert. Mikes Benedek fia Mikes Zsigmond Zágont és Pávát birtokolja. Mikes Györgynek fontos szerepe van a Medgyesi országgyűlésen, ahol Rákóczi Ferencet újra választják a fejedelmi székbe. Mikes György gyermekei: János, Mihály, Kelemen és Pál. Erdély hányatott, de eseménydús korszakában éltek. Mikes Pál Thököly zászlaja alatt küzdött. A moldvai vajda elfogatta, átadta a császáriaknak és kegyetlenül kivégezték.

Mikes Pál fia, Mikes Kelemen, aki Zágonban élt, gyermekkorát Zabolán töltötte. Mikes Kelemen II. Rákóczi F. kamarása volt. Majd Rákóczit törökországi száműzetésébe is elkíséri. Irodalomból ismerjük Mikes leveleit.

Az 1848/49-es szabadságharc hőse gr. Mikes Kelemen, aki Zabolán született (1820-1849. 1. 21.). A szabadságharc kezdetekor Kolozsváron a honvéd lovasság szervezéséhez fog, majd a székely lovasság főparancsnoka, Szeben (Nagyszeben) ostrománál esett el.

A Mikesek sokat tettek Zaboláért. Fűrészüzemet hoztak létre, iskolát, római kat. templomot, árvaházat építettek. Zabola méltán büszke gr. Mikó Imrére (1805 - 1876), aki államférfi, tudós, politikus. Újraszervezte Sepsiszentgyörgyön és Nagyenyeden a Kollégiumot 1990-ben szobrot állítottak Mikó Imrének. Zabola lélekszáma jelenleg 5300 fő. Túlsúlyban magyarlakta település. Zabolához csatolták még a környék településeit, Pávát (lélekszáma 940 fő, ebből magyar ajkú 837 fő), Pefőfalvát (169 fővel), Tamásfalvát (580 fővel) és Szörcsét (675 fővel). Ez a három település teljes egészében magyar ajkú.

Zabolán mezőgazdasági munkából, állattenyésztésből élnek az emberek, fakitermelésből, valamint eljárnak Covásnára és a környező városokba dolgozni (iparba v. kereskedelembe).

Zabola legrégibb műemléke a református templom, csodálatos kazettás mennyezetével. A templomot várfal veszi körül. A római katolikus templom 1850 - ben épült. Zabolának van egy kis fatemploma - Ortodox templom, majd 1943 - ban épült a kastély közelében az új Ortodox templom.

Zabola kp-i szerepét az is meghatározza, hogy a székely határőrség megszervezésekor 1764-ben 2 gyalogezred VII. századát Zabolán helyezték el és 1914-ig Zabolán állomásozott a 24-es székely gyalogezred egy százada is.

Zabola középpontjában található az iskola. Az ott tanító kiváló egyéniségek nem csak az iskola falai között, hanem a közösség társadalmi és kulturális életében is meghatározó szerepet töltöttek be az egyházzal együtt.

A faluban énekkar, zenekar, színjátszó együttes, táncegyüttes és különböző egyesületek működnek. Tamásfalván az iskolában a tanulók bevonásával csodálatos helytörténeti gyűjteményt hoztak létre. Zabolán megtekinthető egy csodálatos néprajzi gyűjtemény, ami a helyi születésű Pozsonyi Ferenc gyűjtő munkáját dicséri.

Zabolán a hagyományos székely népviseletet már csak különleges ünnepek alkalmával viselik. Szokásos hagyomány Zabolán, hogy szilveszter éjszakáján éjfélkor megszólalnak a harangok. Köszöntik az új évet. Ilyenkor a férfiak összegyűlnek a templom előtt. A református és a római katolikus pap köszöni az új évet, majd eléneklik a himnuszt és a jókívánságok után hazamennek.

Néphagyományuk a kukoricafosztás, a maszkajárás, a kináció, a betlehemezés.

 


Szlovákia fővárosa. Tapolcától 185 km-re, a Duna partján fekszik. 
Országos főútvonalak, autópálya és számos vasútvonal érinti.

A város műemléki és történelmi látnivalói az óvároson belül tömörülnek, de néhány kiemelkedő fontosságú épületet a "falakon" kívül is találunk.
Egyetlen fennmaradt kapuja a hajdani Pozsonynak a Szent Mihály-kapu. A kapu előtt van az 1310-ben is itt állt Vörös Rák patika, mely Gyógyszerészeti Múzeum.
A kapun belépve a sétálóutcává kiépített Mihály utca sokszínű, számos építészeti korszakot képviselő házai máris történelmi korokba repítenek. A 7. számú ház a Serger-kúria 1648-ból. A 10. számú ház a 15. században kolostornak épült. Itt található a mai Egyetemi Könyvtár, amely 1848-ig a magyar országgyűlésnek volt az otthona. Eredeti funkciója királyi kamara volt. A szomszédos utcában található a klarissza apácák hajdani kolostora, mellette az 1400 körüli gótikus templom és a karcsú, egyedi formájú Jagello-torony. 
A Venturska ulica értékes palotáinak egyikén Mozart- és Liszt emléktáblát láthatunk, hajdani hangversenyeik tiszteletére. 
Az 5-7. szám alatt 1467-gi a Mátyás király alapította Akadémia Istropolitana (Dunai Akadémia) működött. Korábban pénzverde volt, egyetemmé alakítása után Vitéz János volt a kancellárja. Az Erdődy-palota, Pálffy Lipót marsall palotája, valamint a Wittmann-Pauli-palota különösen figyelemreméltók. 
A Panská utcában látható az 1773-ban épült Krisztus teste-kápolna, a barokk Esterházy-palota, a Balassa-palota és a Keglevich-palota. 
A Nyerges utca 2. sz. házának Zöld-szoba a neve, ez talán a város legrégebbi épülete. Benne "kapásborozó" volt, az elnevezés a pozsonyi polgárok ősi foglalkozására, a szőlőtermelésre utal. Ebben az utcában működött régen a Városi Tanács is, ha netán ott halálos ítéletet hoztak, az előtte álló téren mindjárt végre is hajtották.
A Káptalan utca reneszánsz és barokk portáloktól díszlik (prépost hivatala és otthona, Emericanum, Szent Márton-dóm). A Szent Márton-dóm a 14-15. században épület, tornya 85 m magas, tetején a város egykori koronázóvárosi mivoltára utalva párnán az aranyszínben ragyogó magyar korona áll. 1563-1830 között minden magyar királyt itt koronáztak. A templom névadó szentjének bronzszobra, magyaros huszáröltözetben, a jobb oldali hajó végében látható, Donner Rafael munkája. A kriptában számos egyházi és világi méltóság nyugszik, köztük az ellenreformáció vezéralakja, Pázmány Péter. A dóm homlokzata mellett a régi városfal jelentős maradványa áll, míg szemben a vár dombja és a hatalmas négyszög alakú Vár emelkedik. Többszöri átépítés után a 15-17. században nyerte el mai formáját. Sarkait tornyok díszítik. Jellegzetes, messziről látható sziluettje a város jelképe.
A kora középkorban itt volt a várispánon székhelye. 
Zsigmond további bástyákkal erősítette, palotává és védekezésre alkalmas várrá fejlesztette. Volt laktanya, több omlást, ostromot és tűzvészt viselt el. Ma szépen újjáépített műemlék. 
Mellette épült fel az önálló Szlovákia Parlamentje. 
A várba vezető útról és lépcsősorokról impozáns a látvány a városra, az alatta hömpölygő Dunára és az építészeti kuriózumnak számító Új hídra, amely egyetlen pillérjével, tetején kilátóval vonzó turisztikai célpont. 
Kedvező időben elláthatunk a Kisalföldtől akár az Alpokig is. 
A Prímás téren áll a Prímás-palota monumentális épülete, melyet Batthyány József hercegprímás megrendelésére 1778-1781 között francia klasszicista stílusban építették. Belső termei, lépcsőháza és udvara nagyon díszítettek gobelinnel, freskóval és szobrokkal. 
Mellette a Fő tér meghitt hangulatával, stílusos lámpaoszlopaival és szökőkútjával, a Roland-kúttal rabul ejtő. 
Az Óvárosháza ugyancsak a téren látható. Tornya barokk, loggiás udvarán nyári estéken hangversenyeket rendeznek. Az épületben van a Városi Múzeum, melynek udvarán kápolna áll. Valaha a város kincstára volt 12 zárral. 
A belvárosban található a 3 szárnyú érseki nyári palota, amely ma a köztársasági elnök rezidenciája. Díszudvara, parkja van, kovácsoltvas kerítéseivel szép kapuit díszegyenruhás fegyveresek őrzik. 
A belváros új arculatához tartozik az 1935-ben épült Manderla-ház 11 emeletével. Benne étterem és kávéház működik. 
Pozsony kiváló vendéglői, gazdag vásárlási lehetőségei, oktatási intézményei, templomai és azok intézményei mind-mind említésre méltók. Zenei és színházi élete színes és sokrétű.

 


A Bakony délnyugati csücskén, a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcai-medencével összekapcsoló völgyben fekszik Sümeg. A várost könnyen meg lehet közelíteni úgy a Balaton északi partjáról, mint Zalaegerszeg, Győr, Veszprém irányából.

Sümeg határában őskori kovakőbányát (ma természetvédelmi terület és múzeum), római kori települést és ókeresztény bazilikát tártak fel. Országosan ismert várát a tatárjárást követően IV. Béla király kezdte el építtetni, amelyet a következő évszázadokban a veszprémi püspökök egészítették ki. A XVI.század folyamán, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A Rákóczi vezette szabadságharc leverése után az osztrákok felgyújtották és részben lerombolták. 1656 és 1658 között Széchenyi György püspök kőfalakkal kerítette be Sümeg városát. Az egykor 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfalak egy része ma is látható. E falakon belül, a XVIII. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített és 1724-1733 között jelentősen kibővített ferences templom és kolostor, valamint az 1748-1753 között Padányi Bíró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. Ezt övezi félkör formájában a belváros, mindössze két kis utcából és három térből álló területe. Itt áll Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő szülőháza, amely ma a Városi Múzeumnak ad otthont. A belvárostól keletre, a XVI. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a XVIII. században épített váristálló, területén egy idegenforgalmi lovas központ működik. Egyik helyiségében Huszármúzeum látható. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. TizenháromVáros városrészben áll a Padányi püskök által 1756 és 1759 között építtetett és az osztrák származású Franz Anton Maulbertsch freskóival díszített plébániatemplom, a hazai barokk művészet egyik legismertebb alkotása. Sümeg festői pontján találjuk a város temetőjét. Az 1816-ban épült temetőkápolna körül késő barokk, empire, copf és klasszicista síremlékek sora őrzi a Kisfaludyak, Darnayak, Eitnerek, Ramasetterek, Bogyaikak, Csehek stb. nemesek, mesteremberek és egyszerű polgárok emlékét.

 

Facebook